Versenyzőként és edzőként is bizonyított


OLYMPUS DIGITAL CAMERAVÍVÁS – Beszélgetés a salgótarjáni edzővel, a 65 éves Vertich Tamással

Nyert vidékbajnokságot, szerepelt a válogatottban, edzőként két csapatot is az első osztályig vezetett. Megyénk első párbajtőrözője aztán 2006-ban felébresztette a nagy múltú salgótarjáni vívást másfél évtizedes „csipkerózsika álmából”, jelenleg a Galba Árpád Vívóegyletben foglalkozik a fiatalokkal. Vertich Tamás május 31-én ünnepli 65. születésnapját, családról, pályafutásról, szakmáról beszélgettünk.

– Mondhatjuk, hogy a sportban nőtt fel, hisz polihisztor édesapja, Vertich József nem csak a kultúrában, hanem több sportágban is aktívan tevékenykedett.
– Igen, a sport szeretetét tőle örököltem, és azt, hogy mindig csinálni kell, tenni kell érte – kezdte Vertich Tamás. – Rengeteget járt versenyre az atlétákkal, és mindig megmutatta nekik a várost, mert ő mindent tudott róluk. 14 évesen már én is atlétikai versenybíró voltam, majd a tanításaim során az ő hatására is foglalkoztam atlétikával. Szép eredményeket is elértünk, az egyik ötpróba csapatunk országos úttörő diákolimpiát is nyert.

Egy 1968-as, szolnoki archív fotó „Dodi bácsi” hagyatékából, jobbra Vertich Tamás, az SKSE színeiben.

Egy 1968-as archív fotó „Dodi bácsi” hagyatékából, jobbra Vertich Tamás, az SKSE színeiben, helyszín a Kodály tornaterme.

– Mikor került életébe a vívás?
– 1958-ban, kilencévesen elmentem az acélgyári templom tornatermébe, amitől száz méterre latunk, és megtetszett a vívás, így elkezdtem járni. Nem voltam egy vastag gyerek, így számomra ez maradt az ideális sportág. Jól éreztem magam, az fogott meg, hogy gondolkodni kellett. A társaság is nagyon jó volt, edzés előtt és utána is játszottunk. Első edzőm Füreder Gábor volt, aztán a középiskolában Buchinger György következett, de utána visszamentem Fürederhez. Mindketten példaképeim voltak. Később Fülöp Mihály és Bognár Gábor is tanított. Fegyvert először 12 évesen kaptam, első versenyemen 14 éves koromban indultam, ami egy csapatmérkőzés volt. Az első sikerek viszont csak 18 évesen jöttek, az érettségi után tőröző létemre elindultam egy párbajtőr versenyen, amit meg is nyertem. Végül ez lett a kedvenc fegyvernemem.

– Ön az első olyan nógrádi vívó, akinek a fő fegyverneme a párbajtőr volt, később ebben lett válogatott is.
– Igen, először a junior válogatottba hívtak meg az 1968-as keszthelyi junior vidékbajnoki helyezésemnek köszönhetően, és Pestre kellett járnom keretedzésekre, pedig már az acélgyárban dolgoztam. Aztán felvettek a Testnevelési Főiskola szakedzői szakára, ahol aztán reggeltől estig vívtunk. Délelőtt az egyetemen, délután a BVSC-ben edzettem, de végig az SKSE színeiben versenyeztem. 1971-ben lettem első osztályú versenyző párbajtőrben, amit később tőrben is sikerült elérni. 1978-ig vívtam, addig sikerült megőriznem ezt a titulust.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA– Ezután jött a vidékbajnoki cím.
– 1972-ben megnyertem a vidékbajnokságot, és ez meghívót jelentett a felnőtt válogatottba, a legnagyobb párbajtőrözők, többek között Kulcsár és Fenyvesi doktor mellé. Ez rengeteg edzőtáborozást jelentett, de az iskolában a válogatottaknak 75%-os hiányzás is megengedett volt. Sokat tanultunk, hisz az ösztöndíjhoz jó jegyeket kellett szerezni, mert ebből éltem. Sokat utazhattam, igaz, csak a vasfüggöny innenső oldalán.

– Hogy kezdődött az edzősködés?
– 1973-ban megszereztem a diplomát, és az SKSE-nél lettem edző. Már az államvizsga után rengeteg ajánlatot kaptam, Ózdon lakás is várt, valamint felkínáltak NDK-s és kínai szerződést is. De én ragaszkodtam a tarjáni egyesülethez, akkor még az acélgyárnak is jól ment, emellett pedig 1973 decemberében meg is nősültem. Most már nagyon bánom, hogy nem vállaltam el a külföldi munkákat. Egy darabig még első osztályú versenyző voltam, de az edzősködés mellett már nem tudtam úgy készülni.
Levelezőn még elvégeztem a tanár szakot is, és az edzősködés mellett a mostani Dornyay Általános Iskolában lettem óraadó. Buchinger György nagy hatással volt rám edzőként, szerette a gyerekeket, de meg is tudta őket fegyelmezni. Azt hiszem, tőle ebből a szempontból is sokat tanultam.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA– Edzőként is letette a névjegyét.
– Amikor a „Seséhez” kerültem, egy nagyszerű női tőrcsapat került hozzám, akikkel a harmadosztályból indulva minden évben megnyertük az adott bajnokságot, így 1975-ben felkerültünk az első osztályba. Ekkor azonban változott az egyesület szerkezete, és új edzőt kaptak a lányok, így én elmentem a Gagarinba tanítani. 1990-ben felkértek, hogy vezessem az első osztályig a férfi párbajtőr csapatot. Két évet kértem, és két év múlva ott is voltunk. Ekkor azonban teljesen váratlanul megszűnt a vívó szakosztály, így visszamentem tanítani, pálfalvai kitérő után kerültem a Kodályba, ahol 2000-ig tanítottam. Több sportággal is foglalkoztam, és a kollégák mindig partnerek voltak abban, ha valakit ki kellett kérnem egy-egy verseny, vagy edzés miatt.

– Hogy jött az ötlet, hogy 2006-ban felélesszék a tarjáni vívást?
– A BVSC-ben vívott egy ügyes tarjáni kislány, Tóth Barbara, akinek a szülei megkértek, hogy amikor itthon van, foglalkozzak vele. Ekkor a gyermekeim felvetették, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy egyesületet is, belementem. Lilla lányom az elnöki teendőket is magára vállalta, Tamás fiam pedig szintén sokat segített. 2006. október 24-én volt az első edzésünk a Kodály Zoltán Általános Iskola tornatermében, és idővel a Penge Vívóakadémia hivatalos bejegyzésére is sor került. Akkor 14 gyerekkel heti két párbajtőr edzésünk volt, később már közel harmincan is voltunk. Jelenleg nem aktív a klub, a Galba Árpád Vívóegylet munkáját segítjük. Most két tanítvánnyal foglalkozok, de ők hamarosan a fővárosba igazolnak, mert ott több a lehetőségük. Okosak és szívesen foglalkozom velük.

– Milyen volt hosszú idő után ismét gyerekekkel foglalkozni?
– Nagyon jó érzés mosolygó gyerekekkel dolgozni. Néha morognak, amikor olyat kell csinálniuk, amit nem szeretnek, de megcsinálják, és az edzés után ugyanúgy mosolyognak. De alapjában véve mások lettek a gyerekek, sokat változott a sporthoz való hozzáállásuk és a szorgalmuk is.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA– Mi változott a vívóéletben?
– Az egyesületek zömének nincs forrásuk a munkához, és emellett néhány város kivételével teljesen kihalt a sportág, az emberek nem is tudják, mi az, hogy vívás. A vívó szövetségnél voltak szakfelügyelők, akik minden egyes vidéki szakosztályt meglátogattak, felmérték az igényeket és segítettek is. Ma már ilyen nincs, a klubok magukra vannak utalva. Sajnos a testnevelők is el vannak kötelezve a saját sportáguk iránt, és nem érdekli őket a vívás.

– Milyen egy ideális vívó?
– Van agya, és eszes. Nem azt mondom, hogy okos, mert az is lehet „fineszes” vívó, aki nem annyira okos. A vívás egy műmozgás, mindenki meg tudja tanulni ezt fajta a mozgást, a többi dolgot, mint például a gyorsaságot és a figyelmet pedig fiatal kortól kell tanítani. De ezt nem lehet könyvből megtanulni, még ha kitűnő tanuló, akkor sem. Az okosság azt jelenti, hogy tudom, mit kell tennem és tudok dönteni, de a másodperc törtrésze alatt.

Vertich Tamás a pást mellett segít.

Vertich Tamás a pást mellett segít.

– Hogy látja, mi az alapvető különbség a tőr és a párbajtőr között?
– A párbajtőrözőket nem védik a szabályok, nekik többet kell gondolkodniuk. Aki több lépéssel tud előre gondolkodni ellenfelénél, az a jobb. A tőröző eldönti, hogy csinál egy támadást, és ha végig tudja vinni, akkor talál, ha közbeszúrnak, ha nem.

– Szabadidejében mivel foglalkozik szívesen?
– Jelenleg már nyugdíjas vagyok. Nálunk nem jár iparos, az eredeti szakmám miatt én mindent meg tudok bütykölni, és a kertben is szívesen mozgok. Hetente kétszer járok be edzésre, és néha még én is beöltözök vívni. Szívesen követem az egyéni sportágakat a televízióban, a sízés valamennyi szakágát nagyon szeretem, régebben én is versenyeztem, de érdekel az úszás és a kajak-kenu is. A csapatsportok közül a vízilabdát szeretem.
Két gyermekem van, Lilla lányom úszott és alpesi síben ért el szép sikereket, Tamás fiam pedig felnőtt hegyikerékpáros országos bajnok volt, Salgótarján és Pécs legjobb férfi sportolójának is megválasztották.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s