Modern életszemléletű pályamunkás


ATLÉTIKA – 115 éve született Zelenka István

A napokban ünnepeljük az SBTC egykori hosszútávfutójának, pályagondnokának születési évfordulóját, aki először nyert magyar bajnokságot nógrádi színekben. Zelenka Istvánra emlékezünk.

„Az országutak kemény embere” 1901. december 17-én született Ráckevén. MintSzokács László A királynő nógrádi hódolói című könyvéből megtudhatjuk, édesapja kúriai bírói címmel a Salgótarjáni Járásbíróság elnöke volt. István középiskoláit Trencsénben, Kassán és Selmecbányán végezte. Édesapja kívánságára lépett 1925-ben a közigazgatási pályára, és gyakornokként kezdett. Ami sportkarrierjét illeti, 1924 és 1943 között számtalan „régiós” versenyt nyert az Észak-magyarországi kerület bajnokságain. A maraton országos bajnokságon 1927-ben indult először (1925 óta rendeznek magyar bajnokságot ezen a távon), innentől kezdve egy évtizeden keresztül volt harcban a bajnoki dobogós helyekért. 1929-ben megszerezte a magyar bajnoki címet, nógrádi színekben előtte senki nem szerzett ilyen titulust atlétikában. Október 6-án közel ötperces előnnyel végzett az első helyen a gödöllői országúton (3;01:47 órás idővel, aminél gyorsabbat nem futottak magyarok abban az évben), egyesülete egy arany karórával és serleggel jutalmazta a bajnokot egy díszvacsora keretében. Ebben az évben 15 kilométeren 55:07 perccel nyerte az északi bajnokságot, de áprilisban futott 54:58-at is, ami a második világháborúig volt kerületi csúcs. 1930-ban ezüstöt szerzett a maratoni ob-n, a kispesti országúton elért 2;49:42 órás teljesítményéért megkapta a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) aranyjelvényét. Ebben az évben megnyerte Európa legrégebbi maratonját, a kassai Békemaratont is (a második legrégibb maraton a világon a bostoni után), 2;50:58-as idővel. Először 1924-ben rendezték meg a kassai futóversenyt, azóta a mai napig minden október első vasárnapján bonyolítják le. A következő években két ezüst-, és három bronzéremmel gazdagította éremkollekcióját, utolsó medálját pedig 1937-ben, 37 évesen szerezte, amikor ismét harmadik lett (az egy arany mellett összesen 4 ezüstöt és 5 bronzot szerzett a maraton bajnokságok történetében).

Bár a dobogóra ezután már nem fért fel, a ranglistákon még 1943-ban is találkozhattunk a nevével, abban az évben övé volt a 16. legjobb maratoni idő. A kerületi és országos versenyeken kívül nemzetközi maratonokon is rajthoz állt, Kassa mellett például Bécsben is rendre sikerrel teljesítette a több mint 42 kilométeres távot. A leghosszabb választható táv mellett 15 kilométereken is jól szerepelt. Még idősen is a kerület élmezőnyéhez tartozott, 1940-ben is nyert északi bajnokságot ezen a távon.

Közben 1931-ben jegyzői oklevelet szerzett, és 1933-tól aljegyző volt Hugyagon. Ellenzéki beállítottsága miatt azonban nem haladt a ranglétrán, így előbb egy malomban dolgozott, majd az SBTC pályáján lett pályagondnok. Egyedül látta el a pozíciót, hajnaltól estig munkálkodott. Klubjának, melyhez egész életén keresztül hűséges volt, ekkor még nem volt gépkocsija (a lovaskocsit pedig Zelenka hazaküldte), így ha a focisták a város másik pályáján játszottak, a futóbajnok egy talicskán szállította a szereléseket, oda-vissza, edzésképpen. Megterhelő munkája mellett is szánt időt a futásra, esténként napi két órát szánt testedzésre.

Több legenda is kapcsolódik a nevéhez, az egyik szerint telente például évről-évre feltörte az etesi tó jegét, és ott fürdött. Az egri strandra is szívesen járt mártózni, természetesen futva. Oda-vissza gyalogszerrel tette meg az utat, a fordulónál a forró vízben szusszant egyet.

Még a mai nap is modern szemléletűnek számítana életvitele. Vegetáriánus volt, de nem csak a húst nem ette meg, hanem a sót is gyűlölte. „Semmit, ami sós, semmit, ami dög” – fogalmazott gyakran. Emellett jógázott is, és nagyon fontos szerepet tulajdonított az izzadásnak, a méregtelenítésnek.

Jó szívét jellemezte, hogy amíg jegyzőként dolgozott, futásai során jelezte az egyes parasztoknak, hogy kihez mikor érkezik majd a végrehajtó, így azok még időben el tudták rejteni vagyonukat. Szerette az ifjúságot, a fiatalokat „ökörfiknek”, saját magát „ökörnek” nevezte.

1972-ben került a balassagyarmati szociális otthonba, de ötven-hatvan fekvőtámaszt még ekkor is le tudott nyomni egyhuzamban. Itt elmagányosodott, még négy és fél évet élt, 1976. november 23-án hunyt el. Nevét emléktábla őrzi egykori otthona (ahol puritán körülmények közt lakott, de nem is vágyott többre), az akkori SBTC-pálya helyén, a mai Sportcentrumban.

Bő két évtizede emlékverseny tiszteleg a bajnok neve előtt, a kezdetekben a megyét átszelő futás viselte Zelenka István nevét, 2007 óta Balassagyarmat utcáján rendezik meg a versenyt.


Névjegy: Zelenka István

Született: 1901. december 17., Ráckeve. Elhunyt: 1976. november 23., Balassagyarmat.

Egyéni legjobbjai. Maraton: 2;47:40 óra (Kassa, 1934. október 28.); 15 kilométer: 54:58,0 perc (Budapest, 1929. április 21.). Egyszeres magyar bajnok maraton futásban (1929. október 6., gödöllői országút, 3;01:47 óra). Maratonon és 15 kilométeren többszörös kerületi-, és vidékbajnok, kerületi csúcstartó.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s