Versenyzőként , edzőként és tanárként is bizonyított


BIRKÓZÁS – Beszélgetés a 60 esztendős Bátka Józseffel

Nem volt könnyű dolgom, amikor a pásztói Bátka József birkózó, a január 2-án családja körében megünnepelt 60. születésnapját követően egy, az elsősorban a sportpályafutására visszatekintő beszélgetést kedvezményeztem vele, de végül a hónap végén sikerült összehoznunk a közös találkozást.

Bátka József egyébként 14 évesen került kapcsolatba a kiemelt olimpiai sportággal a birkózással. Első komoly sikerét a serdülő korosztályban elért országos bajnoki ezüstérmes helyezése jelentette, miközben az ifjúságiaknál már a címeres mez viselője volt (később juniorként, majd néhány alkalommal a felnőtteknél is a válogatott keret tagja volt) és a sportág egyik fénykorában, a nyolcvanas években, tíz évig I. osztályú sportolóként, párhuzamban edzőként, később testnevelő tanárként is nem mindennapi sikereket ért el.

Úgy tudom, a hetvenes évek elején, amikor Illés Rudolf Budapestről hazatért Pásztóra és lerakta a birkózó sportág alapjait, Ön csak a második hullám során tévedt be az egyik foglalkozásra.

-A birkózással való megismerkedésem valóban csak az első sportági toborzás után 1972-ben történt meg, ennek ellenére az edzésmunkában gyorsan utol értem az előttem kezdőket.

batka-jozsef-csapata

Pásztói tanítványai körében. Képünkön: Oláh László, Gubó Zoltán, Lakatos Krisztián, Árokszállási Zoltán, Bátka József edző, Kanyó Krisztián, Pál Csaba, Pintér Csaba, Karsai Tamás

Vissza tud még emlékezni arra, kik voltak akkoriban a pásztói birkózó sport első fecskéi?

– Az még élesen kijön az emlékezetemben, hogy az első edzéseink a mai Mikszáth Líceum fűtetlen, hideg tornatermében zajlottak le. Itt, többek között Balogh Béla, Franka László, Gyetván Gyula, Klagyivik Ernő, Turcsányi János, Székely Tibor voltak a társaim. Egyébként az egyesület első versenyéről, Parádsasvárról főként Klagyivik Ernő sikerének köszönhetően a már szép eredménnyel tértek haza a pásztóiak.

Két évvel később 1974-ben az Ön neve is ott szerepelt az országos serdülőbajnokság népes indulói között.

-Budapesten a Játékcsarnokban lebonyolított országos serdülőbajnokságon (szabadfogásban, 48 kg) kilencven indulója között a döntőig sikerült menetelnem. Itt ugyan vereséget szenvedtem,de a második helyezésem után járó ezüstérem mellett az egyesület értékes bajnoki pontokkal gazdagodott. Egyébként ez volt a pásztói birkózósport első nagyobb jelentőségű eredménye.

A versenyszezon végén kemény téli alapozást végezhetett, hisz az új versenyévadban, belépve az ifjúságiak közé már magára húzhatta a címeres mezt is!

-Szorgalmamnak és kitartásomnak köszönhetőn keményen készültem az új versenyévadra. Nagy boldogság ért, amikor beválogattak a Romániában tartott IBV-re. (Ifjúsági Barátság Verseny) Év végén eredményeimnek köszönhetően teljesítettem ifjúsági sportolók legmagasabb minősítési követelményét az aranyjelvényes szintet.

Ezt a szintet következő évben a válogatott kerettagságom megtartása mellett ismét sikerült elérnem, miközben a külföldi versenyeken egyre nagyobb nemzetközi tapasztalatokra tettem szert.

Ez idő tájt Pásztón is egyre jobban kiszélesedett a sportág palettája. Eredményeim mellett egy rövid időszakig Balogh Béla, majd Oláh Gábor, de legfőképpen Robotka István teljesített jól. Utóbbi, később eljutott a szöuli olimpiára is, de ott már nem pásztói színeket képviselt.

Bátka József mindig is a Pásztói Sportegyesületnek szállította az eredményeket?

-Juniorként, újfent megtartva a válogatott keret tagságomat, 1978-tól két évre én is elmentem a fővárosba, ahol kedvenc egyesületem a Budapesti Honvéd birkózója lettem. Egy évvel később junior versenyzőként életemben először teljesítettem az I. osztályú sportolói minősítést, aztán 1980. nyarán, amikor is súlycsoportomban országos ranglistavezető voltam, hazajöttem Pásztóra az anyaegyesületemhez. Az egyesület mellett ekkor nagyon sok segítséget kaptam Szalkai Jenő járási sportfelügyelőtől..

atletakkal-a-nepstadionban-a-kep-jobb-szelen-batka-jozsef-jobb-szelen-az-altakkal-a-n

Testnevelő tanárként az ecsegi iskolásokat a grundbirkózás országos bajnoki címéhez az atlétákat pedig a népstandionbeli döntőbe vezette (képünk jobb szélén)

Itthon adottak voltak az élsportolói szereplés feltételei?

-Nem egészen, bár a törvények szerint járt volna részemre többféle élsportolói kedvezmény, de ezek közül nem mindegyiket tudták számomra biztosítani. Ennek ellenére itthon maradtam, gőzerővel edzettem, tartottam maga jó formában és sikerült továbbra is a hazai legjobbakkal lépést tartanom. Egyébként nagy szó volt akkoriban vidékiként olimpia sportágban I. osztályú minősítést szerezni. Én, ezt az élsportolói minősítést versenyzői pályafutásom végéig pásztói színeket képviselve 1989. december 31-ig, minden évben elértem, sőt nem volt olyan országos bajnokság, ahol előkelő helyezéseimmel, több-kevesebb bajnoki ponttal ne tudtam volna hozzájárulni egyesületem eredményességéhez.

Pályafutása során mely súlycsoportban versenyzett?

Serdülőként a 42 kg-os súlycsoportot képviselve még mindkettő fogásnemben szabad és kötött is indultam, de ez az ifjúsági korosztálytól (48-52 kg súlycsoport) a versenyzői pályafutásom befejezéséig 57-62 kg súlycsoport, kizárólag csak szabadfogású versenyeken való részvételre irányult

Miért éppen a szabadfogást választotta?

A szabadfogású küzdelem jóval régebbi, ősi sporttevékenységre utal. Ebben a fogásnemben igazi küzdelmek alakulhatnak ki. Itt a láb is fogható, így ez által jóval népszerűbb, mint a nevében kötött körülményeket adó másik fogásnem. Nekem egyébként a páros combfogás, kiemelés, lenti helyzetből pedig a fordított emelés volt az erősségem.

Akkoriban egy-egy verseny előtt igencsak hosszú sorok várakoztak a mérlegelésre. Nem volt ritka a késő estébe nyúló mérkőzés, ma meg jó, ha kéttucatnyi ember összejön egy birkózóversenyen, egy súlycsoportban. Hát itt tartunk, ma már hazánkban leszűkült birkózó sportág.

Apropó versenysúly! Önnek mindig kedvező képet mutatott a mérleg mutatója?

Egész pályafutásom alatt rengeteg fogyásban volt részem. Mindenféle módszert kipróbáltan. A durva fogyás híve voltam. Itthon Illés Rudolf edzővel megbeszéltem ennek a menetét, majd a hét végi verseny előtt csütörtökön felutaztam a 70 kg körüli testsúlyommal Budapestre a Rudas vagy a Széchényi fürdőbe és nyomattam a tervszerű szaunázást. Amikor az oxigénhiány miatt már karikákat láttam, lemérlegeltem magam. Ezt követően a verseny előtt nagyon oda kellett figyelni a folyamatos folyadékbevitelre a bélbolyhok kitágítására, de én végül soha egyetlen egy alkalommal sem estem át a felnőtt korosztályos (57-62 kg) súlyhatáromon, mindig le tudtam fogyasztani.

batka-jozsef

Bátka József a birkózásban egy évtizedig élsportoló I. osztályú minősítéssel rendelkezett

Pásztón tudomásom szerint a felnőtt korosztályban nemigen volt edzőpartnere. Ezt miként tudta megoldani?

-Amikor a válogatott keret tagjai közé kerültem látva, megélve a „Buda- kor” (Buda István egykori OTSH elnök a szert.) döntéseit a rendkívül fontos és kemény válogatott edzőtáborokban készültem fel én is a versenyekre. Eleinte még a TOP 50–ben tartottak nyilván, aztán Mátraháza, Tata, Budapest edzőtáboraiban a nagyon szigorú dr. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány a világbajnoki bronzérmes Orbán József mellé rendelt edzőtársnak.

Tőle rendkívül sokat tanultam, erősödtem és lettem egyre tapasztaltabb versenyző, így nem sokkal ezt követően már a hazai TOP 10-ben találtam magam.

Szokott még a versenyzői időszakán nosztalgiázni?

Igen és ilyenkor sokat töprengek rajtuk. Pályafutásom során egyébként rengeteg küzdelmes akció dús mérkőzést vívtam. Nálam, de másoknál sem volt akkor még divat a mai maszatolás, tologatás.

Volt olyan mérkőzésem ahol 3 perc alatt 27-0 –ra vezettem. Én annyira pörögtem, hogy legtöbb mérkőzésemen nem kellett kibirkóznom a három menetet hisz technika tussal általában idő előtt nyertem.

Élsportolói versenyzése mellett, amikor a Bp. Honvédtól hazatért, úgy döntött, belevágja magát az edzőségbe is. Nem volt ez akkor egy kicsit megerőltető?

-Dehogynem. Mindezek mellett még ott volt család is, miközben a Muzslán belevágtam a szőlő és málnatermesztésbe is. Nem volt egy perc szabadidőm sem, de bírtam csináltam és haladtam előre minden téren. Amikor 1984-ben az akkori Pásztói Készülékgyár SE-től a tájfutók és autóversenyzők után a birkózók is átkerültek Mátraaljai Állami Gazdaság MEDOSZ sportegyesületéhez, kaptam egy közel ötvenfős botlábú gyerekcsoportot. Az általam megkövetelt keményebb munka során a fele gyorsan lemorzsolódott, de így is maradtak sokan a kezeim között.

Háromévi kemény munka után ezekkel a gyerekekkel az országos diákbajnokság legjobbjai tudtunk lenni.

Kiket tudna közülük kiemelni?

-A diákolimpiai címet szereztek közül Pál Ákos, Pintér Csaba, Kanyó Krisztián,Lakatos Krisztián nevét emelném ki, de az érmes és pontszerező versenyzők Gubó Zoltán,Karsai Tamás, Oláh László,Árokszállási Zoltán,Mezővári Viktor is minden elismerést megérdemelnek. Velük és többiekkel is számtalan szép eredményeket értünk el. Köszönthető volt ez akkor az egyesületnek és a remek szülői háttérnek. Meg hát akkoriban nagy segítséget, előre lépést jelentett a gyerekek sportági fejlődésében, hogy Pásztó testvérvárosában a szlovákiai Prievidzán, valamint Füleken és Kurinecen több alkalommal is csereedzőtáborokat tudtunk tartani.

De azt sem lehet elfelejteni, hogy ezidőtájt Pásztón a Hajós Alfréd utcai birkózócsarnokban több válogatott sportoló olimpiai felkészülése során edzőtársnak pásztói birkózót választott.

Versenyzői pályafutásával együtt 1989-ben az edzői munkáját is befejezte?

Pásztón még tartottam edzéseket, de mivel ezt követően Ecsegre az általános iskolába kerültem, ahol testnevelést tanítottam már ez töltötte el a napi elfoglaltságom jelentős részét. Néhány év múltával itt is felcsillant előttem egy lehetőség.

Mi volt ez a lehetőség?

-Ebben a kis cserháti faluban lehetőségem nyílott arra, hogy a szívemhez nőtt birkózást sportszakkörben is megismertessem az ott tanuló gyermekekkel, miközben észrevettem, hogy a labdajátékok mellett az atlétika sem áll távol tőlük, 1992-ben be is neveztünk a Grundbirkózás felmenő rendszerű csapatversenyébe. Már az is meglepetés volt, hogy a területi döntőt megnyerve bekerültünk az országos döntőbe, ahol   csapatunk a remek ezüstérmes helyen végzett. Egy év múlva Jászberényben viszont már senki nem tudott bennünket megelőzni, mi lettünk az országos grundbirkózás bajnokság győztese, miközben atlétikai csapatunk is bejutott a Népstadionban (a mai Puskás Ferenc stadion) tartott országos döntőbe.

Időközben elkerült Ecsegről, hová vezetett az útja?

-Az élet hozta magával a változást. A suli után, de már ezzel párhuzamban is egyéni vállalkozásban Pásztón és környékén szennyvízszippantó szolgáltatással foglalkoztam. Ezt 2006-ig csináltam. Jelenleg a pásztói Margit kórházban dolgozom.

…és a család?

Feleségem Piroska, óvónő az egyik pásztói tagintézményben, három gyermekünk született, akik ma már felnőtt korba léptek. Ahogy mondani szokás nem gurult messze az alma a fájától,-hisz ugyan egyikük sem lett versenysportoló, de ők sem tudnak meglenni rendszeres testmozgás, testedzés nélkül.

Legidősebb lányom Hajni, kétgyermekes anyukaként, ha csak teheti, ott van a jelentősebb országos teljesítménytúrákon. Nikinek a fővárosi munkahelye mellett kedvenc időtöltése az atlétika, ahol rendszerint félmaratoni futóversenyeken áll rajthoz. Tamás korábban birkózó versenyeken is részt vett, majd hegyikerékpározott, kipróbálta harcművészeti sportágat, mostanság pedig testépítéssel foglalkozik.

Forrás: Cz. Zentai József

 

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s