Mindennapos tesi – ez a legnagyobb gond a tanárok szerint


LÁMPAGYÚJTOGATÓ – Mindennapos testnevelés

A tanév végeztével körbekérdeztük a megye testnevelőit, milyen véleménnyel vannak a mindennapos testnevelésről.

A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben került be a tantervbe, a 2015/2016-os tanévtől már mind a 12 évfolyamon kötelező a heti öt testnevelésóra, amelyből kettőt ki is váltható sportköri edzésekkel. Az elmúlt három iskolaév tapasztalatairól kérdeztük megyénk testnevelőit. Többen sokallják az óraszámot, és bizony nem mindenhol adottak a feltételek ahhoz, hogy több csoportot egyszerre is meg tudjanak mozgatni.

Molnár Ferenc (SASZC Táncsics Mihály Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája): – Az a meggyőződésem, hogy Nógrádban nem sok hely alkalmas a mindennapos testnevelés eredményes oktatására. Biztos vannak olyan városok, megyék, ahol ez nem okoz gondot és fejlődés tapasztalható. Ezt az egészet át kell gondolni és újratervezni. Személy szerint a heti három órát tartanám kötelezőnek és délutáni foglalkozásokat, tehetségek gondozását tartanám normálisnak. Azonban itt megint falakba ütközünk, hisz a tanulók 32-36 órában tanulnak, ami nem normális állapot. Az egész oktatásunkat át kell szervezni, aminek a testnevelés oktatása is részét képezi. A mi iskolánk alkalmatlan a mindennapos testnevelés tanítására.

Kalmár Ibolya (Madách Imre Gimnázium, Salgótarján): – Úgy gondolom, a mi iskolánk kivételes helyzetben van, ugyanis adottak a feltételek a mindennapos testneveléshez. A tornaterem és a felújított aszfaltos pálya mellett nemrég egy konditermet is kialakítottunk, így minden csoportunk tud dolgozni valahol, akár télen is. Az a véleményem, hogy a program is sikeres, ez akkor volt látványos, amikor az első olyan évfolyamot kezdtük, ahol már olyan elsősök jöttek, akik már az általános iskolában is mindennap mozogtak. Jelenleg azt látjuk, hogy azok vannak lemaradva a társaikhoz képest, akik olyan iskolából jönnek, ahol nem adott az infrastruktúra.

Komka Zsuzsanna (Uzoni Péter Gimnázium és Általános Iskola, St.): – Szerintem heti három óra testnevelés elég lenne. Heti öt óra azért sok, mert egy tornateremben így egyszerre két osztálynak van tesiórája. Ez azt jelenti, hogy minőségi munkát nagyon nehéz végezni. Fél tornateremben lehetetlen labdajátékokat tervezni. Hatalmas zaj van, 40-50 gyerek zsúfolódik össze, és az eszközöket is meg kell osztani. Aki szeret mozogni, az délután úgyis eljár különböző edzésekre. Nálunk kevés a tesitanár, így az óraszámunk extrém magas.

Ringeisen Andrásné (SASZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája): – Az előző három évet a Keriben tanítottam, előtte egy évet voltam a Váciban, hatot Sóshartyánban, előtte pedig a Gagarinban tanítottam, így sokféle tapasztalatom van. Jónak tartom a heti öt tesit, de nem adott az infrastruktúra. Nagy szervezést és ötletelést igényel, hogy hasznosan tudjuk eltölteni az órákat. Testnevelők sincsenek, mert nem a saját szakmájukban helyezkednek el, hanem ott, ahol több pénzt kapnak. A véleményem szerint a pedagógiában, pláne a testnevelésben nem lehet központi irányítással megmondani, hogy mikor mit csináljunk. Rengeteg függ a helyi adottságoktól, körülményektől, és a gyerekekhez kellene igazítani az órákat. Ehhez képest most minden szabályozva van, napra pontosan. Nagy a gyerekek leterheltsége, 7. és 8. órában semmi újat nem lehet nekik tanítani már. Nem érzékelek változást abban a tekintetben, hogy sportosabbak lennének a gyerekek. Aki szeret mozogni, és van rá igény, mindegy, hogy hányszor tesizik, mert úgyis megtalálják az alkalmat a sportolásra, egyesületi edzések keretében. A túlsúlyosakból se lett kevesebb, mert arra kevés a több tesi, hiszen a fogyáshoz életmódváltás is kellene, de ezt képtelenség nyomonkövetni a mai fiataloknál.

Szarvas József (SÁI Székhelyintézmény): – Nagyon jó dolog a mindennapos tesi, mert nagyon kellett már valamit lépni az egész nemzet egészsége érdekében. Nagyon szigorúan le van szabályozva mindennek a menete. Egyszerre több osztálynak is van órája egy időben, gyakran négy-öt osztálynak is. Ez akkor nagyon nagy gond, ha esik az eső. Minden problémát igyekszünk megoldani, ami ezzel kapcsolatos. Nekünk van uszodánk is, így alsóban úszásórákat is bevezettünk, az 1-3. évfolyamokon pedig a néptáncot.
Sokat gondolkozunk még azon, hogy miként lehetne még hatékonyabbá tenni a tesi órákat. Például a főiskola tornaterme üres délelőttönként, de ahhoz, hogy legyen értelme felmenni innen, tömbösíteni kellene, de azt csak az úszásra lehet alkalmazni, illetve az se megoldott, hogy ki fizetné ki a bérleti díjat. Vagy például kisebb túrákat is meg lehetne szervezni. Egyébként szuper az öt óra! A tananyagot sokkal szellősebben tudjuk végrehajtani. Van idő a gyakorlásra és mindenféle labdajátékra. A gyerekek is nagyon szeretik. Összességében nagyon kellett már, de az infrastruktúra még nem az igazi. Igazi eredménye akkor lenne, ha ez a családok életvitelében is megmutatkozna.

Szilágyi Tamás (Uzoni): – Véleményem szerint elég lenne a heti három testnevelés. Zömében gimnazistákat tanítok, a tesik nagy része 6-8. órára van beosztva, ez nem szerencsés. Egyrészt azért, mert közvetlenül ebéd után van, másrészt addigra már nem tudnak rendesen koncentrálni a gyerekek. Sajnos, szerintem mindenhol így van, szinte mindig két osztály van a teremben, így a hangzavar és a helyhiány miatt nehéz oktatni, rossz időben meg ugye nem lehet kimenni az udvarra. Sok iskolában szerintem az eszközpark is gyenge – nálunk például szertornára szinte semmi sincsen. Magas az óraszám, viszont kevés a testnevelő. Az igazolt versenyzők két tesi alóli felmentését jónak tartom, de ők a legaktívabbak az órákon, tehát ha nincsenek, csökken a húzóeró. A délutáni foglalkozásokat viszont nehéz megoldani, mert így is túlterheltek a testnevelők.

Simon Lilla (Kereskedelmi): – Alapvetően jó ötletnek tartom a heti öt testnevelést, azonban nem mindenhol adottak hozzá a feltételek. Nálunk is csak egy udvar és egy kis tornaterem van a piacon. Továbbá sok a vidékről bejáró tanuló, így vagy késnek, vagy már nagyon fáradtak a 6-8. órában, amikor tesizniük kellene. A Keriben ezen kívül rengeteg gyakorlat is van, így a sport és a testnevelés eléggé háttérbe van szorulva. Szerintem kevesebb testnevelés óra is elég lenne, a többi részét pedig délutánonként egyesületeknél tölthetnék a fiatalok.

Barna Bence (Kossuth Lajos Általános Iskola, Bátonyterenye): – Magát a mindennapos testnevelés bevezetését alapvetően jó ötletnek tartom. Pedagógusi pályafutásomat már így kezdem el. Úgy vélem, a mozgásra nevelés, a mozgás megszerettetése a fő célja. Sajnos ezt sok esetben nem könnyű megvalósítani és ez fokozottan igaz Nógrád megyére. Sok iskola nem rendelkezik tornateremmel, vagy tornaszobával. És akkor még nem is esett szó a sportszerek minőségéről és mennyiségéről.
A megnövekedett óraszám miatt egyre több pedagógusra van szükség. Én a munkám során és az egyetemi évek alatt sok emberrel megismerkedtem és beszélgettem a pedagógus pályáról, de nem sokan tervezik ezt a szakmát választani. Öt-tíz év múlva ez elég nagy gondokat jelenthet majd.
Összefüggésbe lehet vonni a heti öt testnevelés órát a NETFIT rendszerrel. Úgy vélem, hogy becsületesen elvégeztük ennek a tesztnek a mérését, de országos szinten így is elszomorító adatok jöttek ki. Több kisiskolás gyerek túlsúlyos, gyenge kondícióval rendelkezik, de a most kimutatott adatok alapján az állóképességük jónak mondható. Szerintem ez azért is lehet, mert szeretik az ingafutás tesztet. A NETFIT-et is jónak találom, de szükség lenne egy olyan programra, amely valamilyen irányt mutat a diákok számára, hogy milyen sportágat válasszanak, esetleg rávezeti őket a hozzájuk illő mozgásforma megtalálásához, akár beillesztve a mindennapos testnevelésbe is. Támogatni, nevelni kell a gyerekeket a sportáguk megtalálásában, vagy ha már azt elérjük, hogy a szabadidejüket aktívan mozgással töltsék el, akkor szerintem jó úton haladunk.

Körmendy Nikolett (Dózsa György Általános Iskola, Balassagyarmat): – A mi iskolánkban az „a” osztályokban sportiskolai képzés folyik, az ide járó gyermekek kifejezetten nagy mozgásigényűek, kifáradhatatlanok, igénylik a rendszeres testmozgást. Kifejezetten hasznos számukra a heti öt testnevelés, sőt…
A „b” osztályokban normál tanterv szerint tanulnak a gyermekek, de itt is megvalósul a heti öt testnevelés. A testnevelő tanárok hozzáállásának is köszönhető az, hogy akár “a”, akár “b” osztályban a gyerekek nem teherként, kötelező rosszként élik meg a testnevelés órákat, hanem örömmel, lelkesen jönnek órákra. A folyamatos motiválásnak és a sikerélményt adó óráknak köszönhetően szinte már nincs is olyan gyerek, aki el akarja lógni a tesiórát. A versenyekre való felkészülést is nagy mértékben segíti a heti öt testnevelés.
A mi iskolánkban az infrastruktúra adott a mindennapos testneveléshez. Csarnok, tornaterem, műfüves és salakos pályák, szabadtéri konditerem, salakos futópálya, ugrógödör áll rendelkezésünkre, a különböző pályázatoknak köszönhetően pedig az intézményvezetők folyamatosan bővítik eszközkészletünket.

Tóth-Peredi Anita (Börzsöny Általános Iskola, Nagyoroszi): – Az infrastruktúra nagyon sok iskolában nem megoldott. Sok helyen még tornatermek sincsenek, csak tornaszobák. Nehezen megoldható így a mindennapos testnevelés. Sokat kell ügyeskedni, hogy megoldjuk ezeket a problémákat.
Véleményem szerint sokat jelent a gyerekeknek a mindennapos testnevelés. Így egy héten öt alkalommal mindenhol rendszeresen mozog a gyerek. Ezek a gyerekek a telefon és az internet világában élnek, nagyon sokan nem mozognak. Ezért én fontosnak tartom egészségük megőrzése érdekében a rendszeres mozgást. El kellene érni a gyerekeknél, hogy a sport az életük része legyen valamilyen formában.

Józsa Csaba (Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola, Balassagyarmat): – Véleményem szerint a mindennapos testnevelés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Javultak a felmérési eredmények, több sportág megismerésére van idő, több a játéklehetőség, a gyerekek döntő többsége örül a nagyobb számú testnevelés órának. Az infrastruktúra természetesen lehetne fejlettebb, de én abból indulok ki, hogy mi az, ami van, és nem abból, hogy mi nincs.
Ami viszont nem változott pozitívan, az a gyerekek, családok szemlélete. Az iskolai testnevelésen kívül sajnos nagyon kevesen sportolnak. Például hiába esett a télen nagyobb mennyiségű hó, nagyon kevesen mentek ki szánkózni, vagy síelni a kedvező terepviszonyok ellenére. Ha összeverődik egy gyerekcsapat, nem sportolással töltik az idejüket, inkább az informatikai eszközök használata áll a középpontban. Ezen a téren kellene még sokat előrelépni, mert önmagában a mindennapos testnevelés nem fogja megoldani a jelenlegi közismert egészségügyi problémákat.

Gecse Zoltán (Ságújfalui Általános Iskola és Művészeti Iskola): – Félállásban a SÁI Dornyay tagiskolájában is tanítok, így innen is van tapasztalatom. Változatos és széleskörű mozgásformákat nyújthat a diákok felé, ha megfelelően felszerelt az iskola és megfelelően felkészült a pedagógus. A gyerekek hozzáállása az alsósoknál kiemelkedő, de felsős korban egyre jobban csökken. Gyakran a családi problémáikat is magukkal hozzák és a plusz feszültséget játék közben vezetik le. Az önfeledt játéköröm nagyobb hangsúlyt és szerepet kap. Nagy hátránya viszont, hogy sok gyerek semmiképpen sem akar megmozdulni, amiben sokszor a szülő is asszisztál nekik.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s